Apa nem csak úgy tud segíteni anyának, hogy – kérés nélkül – eldobja a karrierjét, vesz magának 3 mackónadrágot, és otthon marad az egyéves gyerekkel, hogy anyát visszaküldje dolgozni.

Megkérdeztem a feleségem azokról az évekről, amíg egyedül volt itthon a fiúkkal, hátha látunk olyat, ami másnak is segíthet. Még mindig vigyázok arra, hogy ne adjak tanácsot, mert arra többnyire nincs szükség, viszont tanulságos lehet a sztorink. Legutóbb ott hagytuk abba, hogy anyát néha el kell küldeni szórakozni, és hogy nem mindig kell főzni, rendelni is lehet.

A kevés is számít

A feleségem azt mondta, néha a kevés is segítség, vagyis az apró dolgok is sokat tudnak számítani. Ilyen lehet egy éjszakai etetés, egy pelenkázás vagy egy óra játszótér anya nélkül. Nagyon örült, amikor szerveztem neki egy meglepetés házibulit, amikor a kicsi miatt még nem tudott elmenni. Ezek kis dolgok, de egy otthon gyereket nevelő anyukának nagyon sokat számíthatnak, a feleségem legalábbis örült ezeknek, úgyhogy jobban elviseli, amikor mindig elhúzva hagyom a függönyt a kisszobában, vagy harapom a poharat ivás közben, arról nem is beszélve, amikor reggel túl sokáig áztatom magam, szétbarmolva az amúgy is feszes reggeli rutint(link), amikor ő készülődne.

Sok helyről hallottam, hogy az első 3-4 év a bevésődés időszaka, és bár később is változnak emberek, ez különösen fontos szakasz a gyerek életében. Ahogy az egyik barátom megfogalmazta, eddig vagy érdekes a gyereknek, aztán úgyis szarik rád.

Amivel többször gondjaim voltak, és még most is néha rám tör, az a céltalan telefonozás. Amikor rájövök, hogy alig tudok valamit a ’90-es években gyártott Jeep Cherokee-ről, úgyhogy meg is nézem az összes fotót a használtautó.hu-n. Vagy rájövök, hogy tanyán élni menő, ezért gyorsan megnézek 200 órányi anyagot a youtube-on vidékre költözőkről. Esetleg négyszer végigpörgetem a facebookot. Ez kurva káros, mert szétbarmolja a figyelmet, és ahogy fent is említettem, a közös időben fontosabb a minőség, mint a mennyiség. Ha a gyerek eljátszik egyedül, nem a telefon után kell nyúlni, hanem beavatkozás nélkül figyelni. Persze a gyereknek is meg kell tanulni, hogy nem lehet mindig a középpontban, mert ez neki is káros, de mindig tudnom kell, mint csinálok éppen. Amikor játszani kell, akkor játszani kell, amikor dolgozni, akkor dolgozni.

Ne nyomkodd azt a szart!

A legtöbb email kibír 3 órát, a legtöbb hívás másnap reggel is aktuális lesz. Az elmúlt években többnyire vezetőként dolgoztam, ahol sok volt a stressz, és azt hiszem, a kontrollt akartam pótolni azzal, hogy gyakran néztem a leveleimet. Ha folyton nézem, nem hibázhatok, igaz?! Miközben bármennyire fontos volt és mások számára hasznos, az valójában csak a munkám. Amikor a telefonnyomkodást megbeszéltük a feleségemmel -akinek néha ugyanúgy gondja volt ezzel, sokkal könnyebb volt, főleg, hogy utána elég volt óvatosan figyelmeztetni a másikat, hogy hé, kicsit sokat nyomkodsz mostanában, és a másik tudta, miről van szó. Azóta is belefutunk ebbe időről időre, de jóval kevesebbszer.

A feleségem azt mondta, amikor besegítettem a házimunkába, szarul érezte magát, mintha emlékeztetném, hogy szalad a lakás. Ha ezt tudom, lehet, hogy elmondom neki, hogy kár aggódni, ő egy (két) embert nevel, amíg én bent ücsörgök a melegben. Tehát bátran fogadja el a segítséget. Ez inkább arra figyelmeztet, hogy jól kell megválasztani a segítséget, és beszélni a másikkal.

Nem jelenti azt, hogy mindent jól csinált, azt pedig főleg nem, hogy én mindent jól csináltam. Egyszerűen tudtam, hogy közösen kell megoldanunk a feladatainkat, nem viselhet minden terhet egyikünk vagy másikunk. Éppen ezért tudunk egymás támaszai lenni, és éppen akkor vannak a legnagyobb válságaink, amikor egyikünknek sincs annyi tartaléka, hogy kellően elnéző, türelmes és megértő legyen.

Csak nyugi!

Néha az kell, hogy túllendüljünk a kisebb, vagy akár nagyobb problémákon, máskor pedig szólni kell, hogy valami nem stimmel. Nálunk általában 2-3 nap az egészséges érési idő, ha ennél hamarabb szólunk, nem ér célt, mert kötekedésnek tűnik, ha tovább hagyjuk rohadni, megállíthatatlan elszabadul a dolog.

***Ha többet akarsz látni a családunkból, például ahogy az utcán kiflit eszünk, mint a suhancok , akkor kövess Instagramon vagy Facebookon!

Kevés segítségünk volt a család minden jószándéka ellenére. Ott kellett lennem, hogy tudjam, minden rendben velük, és ha azt akartam, hogy legyen még gyerekünk. Ha havonta kétszer lelépnék hosszú hétvégékre pecázni, akkor nehezebben várhatnám el, hogy szüljön még nekem néhány gyereket.